Vagyont ér, ha a keresők előkelő helyen jelenítik meg egy cég weblapját. Ám ezt számos szolgáltató tisztességtelen módszerekkel éri el, amivel feketelistára küldheti a honlapot - olvashatják a Figyelőben.
Ha egy cég bakancsokat szeretne forgalmazni az interneten, akkor mindenképpen az a kívánatos számára, hogy a "bakancs" szó beírása nyomán a találati listán a honlapja az elsők között szerepeljen. Amennyiben kevés oldal foglalkozik a témával, akkor erre jó esélye is van, de a vevők kerülhetnek ki azok közül is, akik a "túrabakancs", a "cipő", vagy például a "magas szárú" szavakat írják a keresőbe.
Tudatos munkával és tervezéssel elérhető, hogy a honlap mindezekre a kifejezésekre jó helyezést érjen el és ezzel nőjön az oldalra érkező releváns látogatók száma – így szokta összefoglalni ügyfeleinek is a keresőoptimalizálás (search engine optimalization – SEO) lényegét Keresztúri Gergely, a Kirowski keresőmarketing üzletágának igazgatója. (Csupán Észak-Amerikában 1,3 milliárd dollárra, azaz közel 200 milliárd forintra tehető a SEO iparág tavalyi bevétele.)
A Google titkai
Könnyű belátni, hogy jóval több látogató, potenciális ügyfél érkezik arra a weboldalra, amely az elsők között szerepel a keresők találati listáján. Az ehhez szükséges munka mikéntjéről azonban még mindig ellentmondásos információk állnak a weboldal-üzemeltetők rendelkezésére. Pedig az ismeretek nem csak akkor bizonyulhatnak hasznosnak, ha magunk, vagy más, ismerős informatikus próbálja feljebb tornászni oldalunkat a találati listán, hanem akkor is, ha erre szakosodott céget bízunk meg a feladattal.
Mára egyértelmű a Google dominanciája a keresők világpiacán: tavaly a comScore kutatócég a piacvezető 62,4 százalékos részesedését mérte, míg a második Yahoo! 12,8 százalékkal, a Microsoft pedig mindössze 2,9 százalékkal szerepelt a versenyben. Éppen ezért a magyar nyelvű honlapoknak is elsősorban a Google keresőjében kell jól szerepelniük.
ÜLDÖZÖTT TRÜKKÖK
CLICK FRAUD. Egy oldal látogatottsága klikkelő robottal is növelhető. Ez a program utolérhetetlen sebességgel és mennyiségben képes megnyitni weboldalakat.
CLOACKING. Olyan oldalaknál használt módszer, amelyek adott esetben a kereső által „tiltott” szöveget, hivatkozást tartalmazhatnak, vagy éppen vírust juttathatnak a látogató számítógépére. az oldalon elrejtett program érzékeli, hogy igazi látogató, vagy a keresőprogram pásztázza-e az oldalt. A mezei látogatóknak az oldal a valódi, de például a Google és a Yahoo! programjának a keresőbarát, ártalmatlan tartalmakkal tűzdelt arcát mutatja.
COMMENT SPAM. A híroldalak, fórumok, blogok hozzászólói más weboldalakra mutató hivatkozásokat is elhelyezhetnek. A témához nem tartozó linkek növelik a hivatkozott weboldal értékét a keresők szemében. A blog- és fórumszolgáltatók a komment részeket ellátják egy úgynevezett "no follow" attribútummal. A kereső ezeket a linkeket nem veszi figyelembe a céloldal helyezésének kiszámításakor.
COMPUTER GENERATED CONTENT. Az olvasók számára értékes, érdekes, és eredeti tartalmat létrehozni, valamint azt folyamatosan megújítani az egyik legnagyobb kihívás és költség. A keresők pont ezt tartják a legtöbbre, ezért léteznek automata szöveggeneráló programok. Az eredmény egy értelmetlen szóhalmaz lesz, de a keresőprogramok csak az újdonságot és az eredetiséget keresik a tartalomban – no meg a releváns kulcsszavakat – értelmet (egyelőre) nem.
DOORWAY PAGES. Hatékony módja az oldalunkra mutató értékes linkek beszerzésének, ha a másik oldal is a mi tulajdonunkban van, így annyi és olyan szövegű hivatkozást helyezhetünk el rajta, amilyet csak szeretnénk. Ezeket az oldalakat egyetlen kulcsszóra optimalizálják, amelyre előkelő helyezést érnek el a keresőkben. Az innen átirányított hivatkozások aztán hatékonyan juttathatnak előre a ranglistán bármilyen oldalt.
.EDU VÉGZŐDÉS. Egy jónak minősített weboldalról érkező hivatkozás jóval többet nyom a latban, mint egy alig ismert oldalé. Így a legmegbízhatóbbak a .edu végződésű oldalak (az Egyesült Államokban az oktatási intézmények használhatják ezt a végződést), így célszerű valahogy elintézni, hogy minél több ilyen oldal hivatkozzon a miénkre. A keresők ma már letiltják az oldalt, ha egy .edu végződésű domain tömegével linkel be külső oldalakat, mert ekkor feltételezhető, hogy az adott webmester ezért pénzt kapott a weboldalaktól.
GOOGLEBOWLING. Ha sokan vannak előttünk a sorban, akkor ejtsük ki őket magunk elől. Ennek érdekében a keresőoptimalizáló szakember nem a rábízott oldal feljavításán dolgozik, hanem a konkurens weboldalak megítélését igyekszik rontani a keresők szemében.
KEYWORD STUFFING. Elvben teleírhatjuk az oldalunkat a kívánt kulcsszavakkal, csak éppen a háttérrel egyező színnel. A BMW weboldala bukott le anno ezzel a trükkel, A cég hosszú ideig egyáltalán nem jelent meg a Google találatai között, semmilyen keresőszóra. Egyesek szerint ma is működik ez a trükk, csak a helyes arányt kell megtalálni.
NO FOLLOW. Ezt a kódot eredetileg a Google fejlesztette ki azért, hogy a fórumok üzemeltetőinek lehetővé tegyék, hogy az ott elhelyezett comment-spameket kizárják a keresőrobotok által érzékelt hivatkozások közül. Csakhogy az eszköz technikailag ennek az ellenkezőjére is alkalmas, azaz képes egy rossz linket jónak álcázni. Azaz a segítségével elrejthető a keresőprogramok elől, hogy a link valójában trükkös módszerrel optimalizált oldalra mutat. Ilyenkor a keresőrobot érzékeli a link meglétét, de azt nem, hogy közvetítő oldalról érkezett.
PAID LINKS. A legegyszerűbb, ha fizetünk az értékes oldalaknak azért, hogy linkeljenek ránk, kizárólag abból a célból, hogy az oldalunk jobb helyezést érhessen el.
REDIRECTING. Ez a trükk a hivatkozások átörökítése egy másik oldalra. Akadt, aki csak azért készített weboldalt egy indiai professzorról, mert annak vezetékneve megegyezett az általa optimalizálni kívánt felnőtt tartalmat szolgáltató oldal kulcsszavával, amely angolul egy extrém pornográf szituációt jelöl. A professzor oldalára mutató rengeteg értékes hivatkozást átörökítette a pornóoldalra, amelyre egyébként senki sem hivatkozott volna szívesen. Az eredeti ál-oldal nyomait pedig a no follow technikával tüntette el.
SCRAPERS. Egyes programok automatikusan keresnek az interneten a kulcsszavunknak megfelelő tartalmat, kimásolják, és elhelyezik a saját weboldalunkon. Ezzel nagy mennyiségű friss tartalomra lehet szert tenni. A keresők nem díjazzák, ha két tartalom karakterről karakterre megegyezik.
XSS – CROSS SITE SCRIPTING. Ma a weboldalak jelentős része nem statikus (amit csak a tulajdonos változtathat, a látogató csak megnézni tudja), hanem dinamikus (a látogató is helyezhet el rajta tartalmat). Ilyenek a fórumok, hozzászólási lehetőségek stb. Ezeken az oldalakon egy-egy programozási hibát kihasználva, a "fekete kalaposok" nyugodtan helyezhetnek el hivatkozásokat az oldal üzemeltetőjének tudta és beleegyezése nélkül.
Forrás: Figyelő-gyűjtés |
Cikkek 
